Röviden a hazai felnőttképzésről és a felnőttképző intézményekről.

Először nézzük meg: mi is az a felnőttképzés? Felnőttképzés minden olyan iskolai rendszeren kívüli képzés, mely szolgáltatásként, piaci alapon és nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban valósul meg, függetlenül a felnőttképző intézmény fenntartójától.
A Felnőttképzés nem mai keletű, már a Bibliában is találunk a „felnőttképzés” folytonosságáról, az igehirdetésnek a nehézségeiről és a „felnőttképzők”, a prédikátorok, valamint a befogadó egyének tanulási folyamatáról, tehát a „felnőttképzésről” írást. A prédikátor Salamon könyvének 12. fejezet 14. pontja így szól: „Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek”.
A mai kor emberét a felnőttképzésben az EU Tanácsa által 2000-ben elfogadott memorandum igazítja el, amely megfogalmazza az egész életen át tartó tanulás, a „Lifelong Learning” megvalósításának feltételeit – a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, melynek révén a társadalom minden tagjának életminősége javuljon. Az állásfoglalás célja a foglalkoztathatóság és a foglalkoztatottak versenyképességének Felnőttképzés általi növelése az EU-ban. Hazánkban a felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása 2001-ben valósult meg (2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről). Célja a rendszerváltás után piaci alapra került iskolarendszeren kívüli felnőttképzések rendezetlen helyzetének, a felnőttképző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának szabályozása, a felnőttképzésben való minél nagyobb arányú részvételt elősegítése. A célkitűzések elérését azonban a felnőttképzési törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége nem javult. A felnőttképzés mai problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás, sem a résztvevő, sem a vizsgarendszer nem kényszeríti ki a minőségi képzést. A felnőttképzésben elsajátított szakmai tudás nem egyenértékű az iskolai rendszerben megszerzettel. A felnőttképzések tartalma sem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek. A hiányosságokból adódnak a felnőttképzési rendszer megújítására vonatkozó kormányzati szándékok. Az új szabályozásban megteremtik a felnőttképzés képzési célok szerint differenciált szabályozását. Elválasztják a felzárkóztató képzéseket a felnőttképzés egészétől. Megváltoztatják a felnőttképzés irányítási rendszerét. A felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza majd, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvvizsga megszerzésére felkészítő) képzéseket valósítanak meg. Megváltoztatják a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási rendszerét. Az IOSZIA felnőttképző intézménynél a fentieket figyelembe véve alakítjuk a képzések magas szintvonalát és minőségégi szint folyamatosan emelését.